Az alábbiakban technikai vezetőnk búcsú levelét közöljük, aki a mai napon lemondott tisztségéről.

“Nem hittem volna, hogy valaha eljön ez a nap… 24 leszek októberben és már most belefáradtam. Nem látom a jövőt, nem látom azt, hogy tudnék segíteni a továbbiakban ennek az egyesületnek. 1923 óta él és virul ez a 91 éves csoda kis csapat, de nem szeretném azt megélni, hogy az én regnálásom alatt zuhanjunk történelmi mélypontra, a BLSZ IV-be. Márpedig ettől csupán 2 pont választ el bennünket jelenleg.

Nem tudom mit mondhatnék… Nagyon sokat köszönhetek ennek a csapatnak és azt hiszem örökké szerelmem marad a HSC, de itt az ideje, hogy leköszönjek. Utódomat nem kívánom én kijelölni, azt hiszem ezt helyettem, majd az elnökség megteszi. Úgy gondolom meg kell magyarázzam mi vezetett ehhez a döntésemhez.

Jelenleg a kívülállóknak úgy tűnhet, hogy Hidegkúton minden rendben van. Hihetetlen, hogy a régi göröngyös helyére egy nagy és három kisméretű műfüves pálya épült. Igaz, ezeket nem használhatjuk, és milliós összegért kell csapatainknak tavaszra pályát bérelni, annak ellenére, hogy decemberre ígérték a pályák átadását, DE VANNAK PÁLYÁINK. 

A felnőtt csapat bukdácsolására nem lehet mentség az sem, hogy idegenben kell játszanunk mint ősszel, hiszen egész tavasszal a teljesen otthonos, csupán egy kerületre lévő III.ker. TUE műfüvesen fogadjuk az ellent, akik a HULK-tól rettegve érkeznek a katlanba. Igaz tavasszal “Nagyapán” és Vikin kívül más nem igazán látogatott még ki “hazai” meccseinkre és az is, hogy eddig 4 meccsből 4-et sikerült elveszítenünk, de ez több mint valószínű, hogy az időjárás hibája. Mostanában azt hiszem mondhatjuk egészen meg van zavarodva ez az égöv… A belvárosi ellenfelek ehhez már korábban hozzászokhattak. Ám sajnos emellett nem tagadhatom le saját felelősségemet sem, hiszen én bárgyú azt gondoltam Chiléből is kézben tudom tartani a fonalakat és próbajáték nélkül az interneten vadászva akadhattam olyan vadakra, mint Cseh Laci, vagy Kövesi Máté akik sajnos nem hozták a tőlük elvárhatót. Azt is megjegyezném, hogy import játékosaink viszont bőven beváltak. Hamarosan bevethető Ali az iráni légiós aki megoldást jelenthet problémáinkra, illetve velünk készül a szenegáli Leo, akiben mesteredzőnk, Martin Béla a megoldás csatárt véli felfedezni… Vele az egyetlen gondunk, hogy nem igazoltuk le időben így nem játszhat a meccseken, ettől eltekintve viszont nagy erősítét jelent.

Nagy terveim voltak ezzel a csapattal… az volt az álmom, hogy 2015 nyarán a feröeri kupagyőztes otthonába utazhatunk. Itt jön képbe lemondásom fő oka, hiszen ahogy kollégáim is említeni szokták, a nemzetközi színtérre a legrövidebb út a Magyar Kupán át vezet. Márpedig mi elbuktunk… ráadásul nem a Fradi, az MTK, vagy a Videotonnal szemben, nem ám. Mi egy negyed osztályú csapat az Ikarus BSE ellenében búcsúztunk. Megjegyzem küzdöttek a srácok… a 3. percig továbbjutásra álltunk, de aztán valami elromlott… hibázhattam belátom. Kötelezően egy tál tésztát etettem a srácokkal azt gondoltam erőt adhat. Azt nem néztem meg, hogy lejárt “Mezey” tészta volt. Végül bár szoros volt, 9 góllal az Ikarus győzött, így pedig biztossá vált, hogy csapatunk nem lesz ott 2015-ben az Európa Ligában.

Búcsúzóul annyit üzennék a csapatnak, hogy nagyon boldog április elsejét, és tomboljon innentől a változás szele. Itt az ideje, hogy megmutassuk a HSC a helyén van és nem való lejjebb. A szurkolóktól pedig azt kérem térjenek vissza, ne hagyjanak minket cserben ebben a nehéz időszakban, szurkolják ki nekünk a bennmaradást, mert nagyon hiányoznak és biztos, hogy lökést adnának csapatunknak!

Én természetesen amit tudok a továbbiakban is minden tőlem telhetőt megteszek! Hajrá Hidegkút! Tomboljon újra a H.U.L.K.!”

A.G.

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.