Sorozatunkban bemutatjuk azokat a játékosokat akik a téli átigazolási időszakban csatlakoztak csapatunkhoz és tavasztól nálunk folytatják pályafutásukat. A negyedik bemutatkozó Apjok Gergely, – azaz honlapunk szerkesztője – aki még jelenleg is a chilei Deportivo Naranjo játékosa és márciusban csatlakozik keretünkhöz.

Született: 1990.10.27.

Eddigi csapatai: Hidegkúti SC, Pleasantville Greyhounds, Atlantic United (mindkettő USA), Hidegkúti SC, Bp. Erdért SE, Deportivo Naranjo (Chile)

A síelés mellett túlsúlyos dömperként más aktivitást is kerestem, így vetődtem 14 éves koromba a HSC pályára. Bár soha nem lett belőlem jó focista, a játékot és magát a HSC-t nagyon megszerettem. A szomorú sors úgy hozta, hogy Komáromi Pista bácsi távozásával nem volt aki betöltse az ügyintéző szerepét, így lettem anno én eme pozíció örököse. Azóta amiben tudom támogatom az egyesületet.

A HSC-t először akkor hagytam el, amikor egy évet az Egyesült Államokban tanultam. Itt két csapatban is megfordultam és megismerkedhettem egy másik futball kultúrával. A Pleasantville egy gyenge csapatnak számított a ligában és óriási siker volt, hogy egészen az alapszakasz utolsó fordulójáig élt a remény, hogy rájátszásba jutunk. Ez korábban sosem fordult elő. Bár az utolsó meccset a listavezető ellen elbuktuk, nagyon jó kis szezonom volt ez. Mióta visszatértem a legsikeresebb szezonom a 2011-2012-es volt, ahol 20 gólt szereztem (16-BLSZ IV., 4-BLSZ II). Azóta sajnos több sérülés is hátráltatott. Tavaly nyáron annak ellenére, hogy korábban úgy gondoltam országon belül soha nem váltanék csapatot a Bp. Erdért SE-hez igazoltam. Az ok az volt, hogy mivel nem indítottunk tartalékcsapatot, úgy gondoltam esélyem sincs a csapatba kerülni. Testvércsapatunknál sem lettem alapember, de azért kaptam játéklehetőséget és sikerült ismét gólokat szerezzek. 9 meccsen léptem pályára (4-szer kezdőként, 5-ször a padról beszállva) és ezeken 4 gólt szereztem. Végül 4. helyen zártuk az őszt, de minden esélye meg van volt csapatomnak, hogy a szezonvégén a dobogón végezzen, sőt feljutást is ünnepelhetnek egy sikeres tavasz után. Ekkor már tudtam, hogy játéklehetőség ide vagy oda, a télen mindenképp visszatérek Hidegkútra. Ez az én otthonom.

… Persze azért nyughatatlanságomban beiktattam az életembe 3 hónap Chilét. Itt bár a nyárba érkeztem a gyors ügyintézésnek köszönhetően 2 bajnokin szerepelhettem a Deportivo Naranjo csapatában. Az 5 csapatos Lonquimay tartományi bajnokságot végül megnyerte a csapat és bár csak 2 meccsen léptem pályára, életemben először mondhatom bajnoknak magam. Ezeken a meccseken amúgy a nekem kissé szokatlan szélső középpályás posztján játszottam. A bajnokság vége után pár héttel az 5 csapatból összeválogatott Lonquimay-i válogatottba is bekerültem. Itt kezdőként 35 percet játszottam az Universidad Catolica Temuco elleni meccsen, ahol az én fejes gólommal vezettünk. A meccs vége 1-3 lett, de ennek ellenére jól ment a játék. Bár csak 1100 méteren zajlanak a mérkőzések sokkal nehezebb a játék. Kapkodni kell a levegőt rendesen. Egyszer-kétszer kicsit fulladoztam is. Ez lehetett az utolsó chilei meccsem. Márciusban pedig már HSC színekbe térek vissza.

Már nagyon várom. Biztos klisé, de nekem mindenem ez a kis csapat és remélem sikerül kicsit felvirágoztatni. Tervek vannak. Jó lenne véghezvinni őket. Bár tavasszal valószínűleg csak a tartalék csapatban kapok majd lehetőséget, egyszer remélem az első csapatba is sikerül beverekednem magam. Mindenesetre jó újra “itthon”…

Ügyintézőnk tehát játékosként is HSC-s immár. Sorozatunk ezzel nem ért véget, hiszen további érkezőink is vannak. Folytatás hamarosan…

A.G.

Vélemény, hozzászólás?

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.